Szabhat-e a józanész a képzeletnek határokat?

Amennyiben van józanész, igen. Ha nincs, akkor is néha tanácsos megvárni, hogy legyen. Hogy miért gondolom ezt? Régebben, amikor még előszeretettel tivornyáztunk a diákkorunk derekán, rengeteg formabontó ötlettel álltunk elő egy-egy elhajlás során, kemény elmélkedésbe borulva. Néha meglepően jó ötleteink is születtek, de legtöbbször inkább arról szólt az egész eszmefuttatásunk, hogy miként lehet meggazdagodni a legminimálisabb erő befektetéssel, és ha lehetséges, akkor a legfeleslegesebb, mégis mindenkinek leginkább kellő tárgy, szolgáltatás prezentálásával. Néha még ma is eszembe jut egy-egy vicces, vagy képtelen ötletelésünk, és olyankor jól esik mosolyogva visszaemlékezni a gondtalan, boldog diákévekre, amikor még minden problémánkra egyszerű volt a megoldás.

Egyszer kétszer meglepően okos gondolat jutott eszünkbe, és ilyenkor végül is valóban kár volt a józan észre (olykor a lustaságra) hagyatkozni, és veszni hagyni a hatalmas siker sztorinak ígérkező vállalkozás ötleteit. Ilyen volt például az, amit aztán egy-két évvel később, tőlünk teljesen függetlenül kívül mások futtattak fel, és tettek virágzó szolgáltatási szférává. Történt ugyanis már jó néhány évvel ezelőtt, hogy éppen, közel egyhetes házibuliban fetrengtünk már napok óta, amikor is aktuálissá vált a téma, hogy mit is kezdjünk az életünkkel. Az éjszaka kellős közepén elfogyott az összes, üzemanyagként szolgáló alkohol tartalmú ital, és mivel senki nem volt szalonképes állapotban, ezért komoly vita alakult ki, hogy ki menjen el az éjjel-nappaliba és mit is hozzon az egyébként már nagyon nem szomjas társaságnak. Alapötlet volt, hogy a házigazda kutyáját küldjük némi pénzzel és egy bevásárló listával a közértbe, de sajnos Borzas már rég az igazak álmát aludt, és senkinek nem volt szíve felkelteni. A társaságon végigtekintve az egyik kedves cimbora megjegyezte, hogy tulajdonképpen az akváriumban lebegő döglött aranyhal is alkalmasabbnak mutatkozik a feladatra, mint bármelyik, papíron már felnőtt személynek számító ember a lakásban. Ezen felbuzdulva elkezdődött a versengés, hogy ki képtelenebb elmenni kétsaroknyit a szinte már egyáltalán nem szükséges nedűkért, mire valaki bedobta az ötletet, hogy rendeljünk pizzát rengeteg piával, pizza nélkül. Innentől szárnyra kapott és megállíthatatlanná vált az a gondolat, hogy nekünk csinálni kéne közösen egy vállalkozást, ami különböző, furcsa járgányokkal alkohol házhozszállítást vállal. Igen, kedves olvasó, akkor még ez nem volt az általános szolgáltatások közt jegyezve, és nem csak a furcsa közlekedési eszközökre való specifikáció hibádzott. Kitaláltuk, hogy a futárok fő járművei, a gördeszka, görkori és a monocikli, de az extrém vásárlók igényeit figyelembe véve biztosítanánk a gólyalábon érkező részeg pálinkafutárt, ugráló rúddal közlekedő pezsgőszállítót, vagy a fagyiskocsiból jégcsappá hűtött bornyalókát osztogató krumpliorrú bohócot.

Annyira jól ment az ötletelés, hogy az erősebbek kedvet kaptak az extrém dolgokhoz, így ugyan szigorúan csak két lábon, de nyakukba vették a várost, és (bár nem láttam, de sejthetően) négykézláb megközelítették az italkimérő helyet. Mi addig otthon maradtunk, és gondoltuk, nyélbe is ütjük hamarjában a vállalkozást. Az egyik otthonmaradt cimborám magára vállalta az informatikai fejlesztésekért való felelősséget, és mivel éppen webprogramozónak tanult, úgy érezte az állapota ideális ahhoz, hogy egy komplett webshop készítésére adja a fejét. Azt gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy másnap a mi állapotunknál már csak az „elkészült” webshopot találtuk rosszabb passzban. Az én feladatom volt, hogy megírjam a termékek alá tartozó szövegeket, de sajnos ezt sem tudtam maradéktalanul kielégíteni.

Másnapi nagy lelkesedésünkben még páran ragaszkodtunk ahhoz, hogy ez az évszázad ötlete, és fel is ajánlottam, hogy megkérdezek egy webshop készítéssel foglalkozó vállalkozót, hogy milyen összegért tudná elvállalni a kérdéses felület elkészítését. Még a konkrét igényekre is volt elképzelésünk, mindent részletesen kigondoltunk, de pár nap múlva már teljesen lelohadt a kezdeti munkakedv, pedig még egy igazán kedvező árajánlatot is kaptunk a webshop elkészítésére.

Azóta számtalan hasonló vállalkozás indult be, igaz kicsit hagyományosabb keretek közt, de ma már ha az éjszaka közepén eszedbe jut, hogy elfogyott a pezsgőd, de még feltétlenül szükséged lenne néhány üvegre, viszont már közel sem vagy közlekedésre képes, akkor csak beírod a keresőbe, hogy italházhoz szállítás, és a nálunk kevésbé lustább emberek már viszik is neked a kívánt italokat. Ebben az esetben határozottan nem volt jó ötlet hallgatni a józanészre.