A borfesztiválon sajnos nem csak a finom vörösök, fehérek és rosék folytak, hanem a váltóolaj is a kocsinkból!

Az egyik kedves barátnőm, Réka nálunk töltötte a hétvégét. Néhány éve ismerjük egymást, Szegeden, az egyetemen barátkoztunk össze. Réka helybeli, én viszont a fővárosból származom, így mikor lediplomáztam, ismét hazaköltöztem. Azóta már nem látjuk egymást olyan gyakran, mint régebben, de évente pár alkalommal, amikor tehetjük, akkor eltöltünk egymásnál pár napot, kikapcsolódunk, várost nézünk, kulturális programokon veszünk részt.

Így történt ez most is, szeptember második hétvégéjén. Azért is örültem, hogy Réka pont most tudott elszabadulni, mert éppen ezen a hétvégén volt borfesztivál a Várban, amire amúgy is el akartam menni, ráadásul Réka is imádja a bort, szóval a program szinte adott volt. A párom, Attila, nagyon jó fej volt, mert azt mondta, hogy hagy minket kettesben kikapcsolódni, viszont a fuvarozást vállalta. Odavitt minket péntek délután a fesztiválra és megígérte, hogy értünk is jön, hogy ha felhívjuk. Örültünk, mert hát kocsival mégiscsak kényelmesebb, mint tömegközlekedéssel. Mivel a tizenötödik kerületben lakunk Atival, azért BKV-val hosszú az út a várig.

Eleinte jól is alakult a program. Ati elvitt minket, Rékával pedig belevetettük magunkat a borok világába. Több olyan pincészet is jelen volt az eseményen, akiknek már ismertük a borait, viszont szerencsére olyanok is, akiknek a termékeivel korábban még nem találkoztunk. A pincéken kívül pedig jelen voltak borkereskedések is. Ha pedig mindez nem lenne elég, nem csak magyar borokat és pezsgőket lehetett megkóstolni az eseményen, hanem külföldieket is! Olasz, francia és chilei pincészetek is jelen voltak az eseményen! Nagyon élveztük, mert eleinte azt gondolni sem mertük, hogy külföldi pincéket is megismerhetünk.

Nagyon jó élmény volt, azonban utána jött a fekete leves. Mikor már kellően végigkóstoltunk mindent, amit szerettünk volna, ételeket és italokat egyaránt, ráadásul közben jól el is fáradtunk, felhívtuk Attilát, hogy induljon el értünk. Igen ám, de a párom közölte, hogy van egy kis probléma az autóval, ezért sajnos nem tud értünk jönni. Hát, erre nem számítottunk. Réka is és én is fáradtak voltunk, másra sem vágytunk már, mint hogy otthon alhassunk egy jót. Szerencsére Réka felajánlotta, hogy mehetnénk taxival. Ez jó ötletnek bizonyult, hívtunk is egy taxit, ami szerencsére hamar meg is érkezett és egész jutányos áron megúsztuk az utat.

Másnap reggel, a kávé mellett megkérdeztük Attilát, hogy mi történt az autóval. Megosztotta velünk, hogy este arra lett figyelmes, hogy egy olaj paca van a kocsi alatt. Mivel ért a járművekhez, ezért nem, volt nehéz kitalálnia, hogy a váltóolaj folyik az autóból. Szerencsére nem esett pánikba, hanem egyből rendelt a neten egy flakon váltóolajat, amit majd bele is töltött, mikor megérkezett. Persze mindez nem megoldás hosszútávon, de amíg lesz ideje szervizbe vinni, addig meg fog felelni így is.

váltó olajLényeg ami a lényeg, a kis kellemetlenség miatt egész hétvégén nem volt autónk. Réka vonattal jött fel Szegedről, Attiláé nem volt használható állapotban, nekem pedig még jogsim sincs, nemhogy kocsim. Amikor betöltöttem a korhatárt, akkor nem érdekelt a vezetés, amióta pedig Attila a párom, mindenhova fuvaroz, ahova kell, szóval nem éreztem szükségét annak, hogy megtanuljak vezetni. Pedig most nem jött volna rosszul.

Sebaj, azért ezen kellemetlenség ellenére azért sikerült jól tölteni a hétvégét. Mivel jó volt az idő, a szombatot egy kis kirándulással és városnézéssel töltöttük, vasárnap pedig elmentünk az egyik kedvenc bevásárló központomba, ami ráadásul a házunkhoz nagyon közel van, ahol vásároltunk néhány ruhát és egypár csecsebecsét.

Jó volt ismét látni Rékát, annak ellenére, hogy nem minden alakult úgy, ahogy először elterveztem. Szerencsére így is kellemes napokat töltöttünk el együtt, finom borokat és pezsgőket kóstoltunk, jókat ettünk, láttunk szép helyeket és még a vásárlásra is volt időnk! Kellhet ennél jobb hétvége?